Hédervári Péter-Marik Miklós-Pécsi Tibor: A Vénusz és a Mars ostroma

Az ürkutatás napjainkban oly gyors ütemben fejlődik és ér el soha nem sejtett, nagyszerű eredményeket, hogy a Hold meghódításáról szóló könyv megjelenése után rövid idővel máris esedékessé vált egy olyan munka megírása, mely Földünk többi szomszédaival, a Vénusszak, a Marssal és más bolygókkal is foglalkozik. Ezeknek vonatkozásában ugyanazt mondhatjuk el, mint ami a Holddal kapcsolatban is igaz: az elmúlt néhány esztendő során többet tudtunk meg a tárgyunkat képező égitestekről, mint az azt megelőző teljes évszázad folyamán.
A rendkívül alapos, sok évre kiterjedő csillagászati megfigyelések nyomán kiaalkult előttünk a Mars légköri folyamatainak képe - komoly formában beszélhetünk e bolygó meteorológiájáról. A Vénusz légkörébe behatlolt, és ott méréseket végzett automatikus űrlaboratóriumok kutatási eredményei révén pedig feltárult előttünk az ottani világ, amelyet korántsem túlzás "pokolinak" nevezni. Megbízható adataink vannak a vénuszbeli és marsbeli légkör összetételéről, fizikai és kémiai adottságairól is. Radarhullámok segítségével sikerült áttörni a Vénuszt borító felhőzet sűrű fályolát, és már van némi elképzelésünk ennek az égitestnek felszíni viszonyairól is. Részben szintén radarral végrehajtott kutatások, részben más vizsgálatok segítségével szereztünk adatokat a Mars domborzati alkatáról, s az űrlaboratóriumok által szolgáltatott fényképek nemcsak rendkyvül pontos térképek elkészítését tették lehetővé, hanem azt is, hogy a Mars "geológiájáról" is ismereteket szerezhessünk.