Tolnai Kálmán: A Mohikán-galeri

A szerző előző könyve, A 16-os zárka lakója nagy közönségsikert aratott néhány éve. Egy kémnő életújtát mutatta be, akit főúri kapcsolatai és erkölcstelen életmódja előbb a Horthy-rendszer, majd a német titkosszolgálat, később az amerikai hírszerzés gátlástalan ügynökévé zülleszt, mígnem bűnüldöző szerveink leleplezik és elnyeri méltó büntetését a hatvanas évek elején.
Mostani könyvében egy fiatalokból verbuválódott bűnözőcsoporttal, a Mohikán-galerivel ismertet meg a szerző. Egy fővárosi galeri "tündöklését és bukását" olvashatjuk itt, s kísérhetjük figyelemmel - a bűnüldöző szervek munkáján kívül - az igazságszolgáltatás, a bűnözéstől való elrettentés, valamint az átnevelés hatását a galeri egyes tagjaira a büntetésvégrehajtási intézetben, valamint azon kívül, szabadulásuk után.
Van-e útjuk a galeri tagjainak vissza, a becsületes dolgozó emberek társadalmába? Egyáltalán, miféle okok, s egyéni körülmények visznek egyeseket a huliganizmus, a galeribűnözés lejtőjére? Mekkora a veszélyességük a mi társadalmi körülményeink közepette? Átnevelhetők-e ezek a fiatalemberek? Remélheti-e a társadalom, amely védekezik ellenük, hogy idővel szorgalmas, munkájukból élő, törvénytisztelő állampolgárokká válnak?
A könyvben tárgyalt galeri egyes tagjait sikerült visszafordítani a rossz útról, más tagjait nem. Mit tehetnek a társadalom tagjai annak érdekében, hogy mennél eredményesebb legyen a megelőzés és zavaratlanabb a visszailleszkedés a dolgozók közösségébe? Kit milyen felelősség terhel ezért? Menthetők-e a bűnözésben részt vevők azzal,hogy meggondolatlan fiatalok? Menthetők-e a szüleik, szűkebb környezetük tagjai? Összefoghat-e a társadalom a huligáncselekmények megfékezése céljából?
Az ismeretterjesztő célzattal írt könyv szerzője - mint a bűnöző banda tevékenységének, tagjai egyéni életének s szokásának alapos ismerője - izgalmas és tanulságos leírását adja egy valóban működött és felszámolt fővárosi galeri cselekményeinek, a galeritagok életútjának, börtönbeli viselt dolgaiknak, egykori környezetüknek és szabadulásuk utáni sorsuknak, dokumentumok, jegyzőkönyvek, vallomások alapján, a nevek és a helyszín megváltoztatásával.